Frissítés: A cikkben ismertetett jogi helyzet: 2026. június. A garázs felépítése előtt ellenőrizze az érvényes jogszabályokat, a helyi területrendezési tervet és az illetékes hatóság követelményeit, mivel a telek helyi adottságai megváltoztathatják az eljárást.
Engedély nélküli garázs 2026-ban – a legfontosabb információk
- A 35 m²-ig terjedő garázsok esetében általában bejelentés szükséges, nem pedig engedély,
- szabadon állónak és földszintesnek kell lennie,
- minden 500 m²-es telken legfeljebb 2 ilyen épület építhető,
- be kell tartani a telekhatártól előírt távolságokat,
- meg kell vizsgálni a helyi rendezési tervet vagy a tervezési engedélyt,
- Ha az építkezést a hivatalos alakiságok teljesítése előtt megkezdik, az engedély nélküli építkezésnek minősülhet.
2026-ban engedély nélkül csak akkor lehet fémgarázst építeni, ha a beruházás megfelel az építési törvényben előírt feltételeknek. Általában ez egy önálló, földszintes, legfeljebb 35 m² beépített alapterületű garázst jelent, amelyet a járási hivatalnál vagy a megyei jogú városi önkormányzatnál be kell jelenteni. A szerelés előtt nemcsak a beépített területet kell ellenőrizni, hanem a telken található hasonló építmények számát, a telekhatártól való távolságot, a helyi rendezési terv rendelkezéseit és a hatóság esetleges kifogásának benyújtási határidejét is. A vásárlás előtt tehát meg kell állapítani, hogy elegendő-e a bejelentés, vagy építési engedélyre lesz szükség, és hogy a kiválasztott modell nem jelent-e önkényes építkezés kockázatát.
Mikor elegendő a bejelentés az engedély helyett?
A „engedély nélkül” kifejezés nem jelenti azt, hogy a szerelés teljesen szabadon végezhető. Az építési jogban három különböző esetet különböztetnek meg:
- a beruházáshoz építési engedély szükséges,
- a beruházáshoz nincs szükség engedélyre, de bejelentési kötelezettség vonatkozik rá,
- A beruházáshoz sem engedélyre, sem bejelentésre nincs szükség.
Egy ilyen garázs általában a második kategóriába tartozik. Nem kell teljes körű építési engedélyezési eljáráson átesni, de a szerelés előtt be kell nyújtani egy bejelentést. A munkálatokat csak akkor lehet megkezdeni, ha lejárt a törvényben előírt kifogás benyújtási határidő, vagy ha a hatóság korábban kiadta a kifogás alapjának hiányáról szóló igazolást.
A hatóság elsősorban azt ellenőrzi, hogy a beruházás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és hogy a szerelés előtt elintézted-e a szükséges alakiságokat. A túl korán felállított garázs engedély nélküli építkezésnek minősül, még akkor is, ha kész, összecsavarható könnyűszerkezetként érkezik a telekre. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a garázs megfelel-e a bejelentéses építkezés feltételeinek?
35 m²-ig terjedő garázs bejelentés alapján – milyen feltételeket kell teljesíteni?
A bejelentéshez szükséges alapvető határérték a fémgarázs esetében 35 m² beépített alapterület. Ez az építmény külső körvonalai alapján számított alapterületet jelenti, nem pedig a garázs belső hasznos alapterületét.
A különbség már a szokásos méretek esetében is jelentős. Egy 5 x 7 m-es garázs beépített területe 35 m². Egy 6 x 6 m-es garázsé 36 m², így túllépi az e bejelentési eljárásra vonatkozó határértéket.
Ahhoz, hogy a fémgarázst egyszerűsített eljárás keretében be lehessen jelenteni, egyszerre több feltételnek is meg kell felelnie:
- önálló,
- egyszintes,
- beépített területe legfeljebb 35 m²,
- nem lépi túl a telken ilyen építmények számára vonatkozó korlátot,
- betartja a telekhatártól és más építményektől előírt távolságokat,
- nem ütközik a helyi tervvel, a beépítési feltételekkel, a műszaki előírásokkal és a különös rendelkezésekkel.
Az építési anyag nem határozza meg a hivatalos követelményeket. Az a tény, hogy fémgarázst választasz, nem mentesít a bejelentési kötelezettség alól, ha azt a jogszabályok előírják. A terület, a funkció, a helyszín és az alapozás módja a döntő.
Ezért érdemes a méreteket nemcsak az autóhoz, a kapuhoz és a polcokhoz, hanem a bejelentési feltételekhez is igazítani. Néha a szélesség vagy a hosszúság kis mértékű módosítása lehetővé teszi, hogy egyszerűbb adminisztratív eljárást válasszunk.
500 m² telekterületenként legfeljebb két épület
A 35 m²-es korlát egy garázs alapterületére vonatkozik, de a szabályozás figyelembe veszi a telken található hasonló építmények számát is. Az önálló garázsok, carportok és legfeljebb 35 m² alapterületű földszintes gazdasági épületek esetében az alábbi szabály érvényes: összesen legfeljebb két ilyen építmény juthat minden 500 m² telekterületre.
Ez azt jelenti, hogy egy 30 m² alapterületű új garázs beleférhet a területi korlátba, de mindenképpen ellenőrizni kell, hogy mi áll már a telken. Ha egy 500 m²-es telken már van garázs és carport, egy újabb, ugyanabba a kategóriába tartozó építmény túllépheti a számbeli korlátot. Nagyobb telek esetén a korlát arányosan növekszik, de továbbra is a telek aktuális alapterülete, valamint a meglévő garázsok, carportok és földszintes gazdasági épületek számítanak.
Figyeljünk a tárolóhelyiségekre és a háztartási helyiségekre! Ha a háztartási helyiség egy garázs részét képezi, akkor az ugyanazon épület alapterületét növeli. Ha önálló épületként áll, akkor külön épületként számítható. Ezért vásárlás előtt érdemes ellenőrizni nemcsak az új garázs alapterületét, hanem a telken található meglévő építmények számát is.
Mikor szükséges építési engedély a fémgarázs építéséhez?
Építési engedélyre akkor lehet szükség, ha a garázs nem felel meg a bejelentési feltételeknek. A legegyszerűbb példa erre az, ha a beépített alapterület meghaladja a 35 m²-t. Egy 40 m²-es, 50 m²-es garázs, vagy egy nagy, kétállásos garázs háztartási helyiséggel teljes körű engedélyezési eljárást igényelhet.
Engedély, bejelentés kiegészítő dokumentumokkal, illetve külön megállapodásokra is szükség lehet abban az esetben is, ha:
- a garázst össze kell kötni a meglévő épülettel,
- a telek műemlékvédelmi oltalom alatt áll,
- a helyszín ütközik a helyi területrendezési tervvel,
- a beruházás olyan területen található, amely további értékeléseket igényel, pl. a Natura 2000 hálózat részeként,
- a garázs megsérti a műszaki előírásokat, ideértve a telekhatártól való távolságot, a tűzvédelmi előírásokat vagy a vízelvezetés módját,
- a hatóság kifogást emel, mert a bejelentés hiányos, vagy a beruházás megsérti a jogszabályokat.
Az épület rendeltetése is fontos. Egy egyszerű, magánautó számára kialakított garázs más helyzetet jelent, mint egy műhely, egy vállalati raktár vagy egy üzleti tevékenységhez kapcsolódó háttérlétesítmény. Maga a „garázs” elnevezés nem határozza meg az eljárást. A tényleges használat a döntő.
| Paraméter | Bejelentés alapján építhető garázs | Építési engedélyköteles garázs |
|---|---|---|
| Alapterület | Leggyakrabban legfeljebb 35 m² beépített alapterületig, a további feltételek betartása mellett, többek között akkor, ha az építmény szabadon álló és földszintes. | Általában nagyobb garázsokra vonatkozik, például 35 m² felett, az épülethez kapcsolódó objektumokra vagy olyan beruházásokra, amelyek nem felelnek meg a bejelentés feltételeinek. |
| Az eljárás ideje | Főszabály szerint a hivatalnak 21 napja van arra, hogy kifogást emeljen a teljes bejelentés kézbesítésétől számítva. | Az eljárás hosszabb ideig tart, mivel a dokumentumok részletesebb ellenőrzését és közigazgatási határozat kiadását igényli. Az időtartam a hivataltól és az ügy teljességétől függ. |
| Adminisztratív teendők | Egyszerűbb eljárás. A beruházó benyújtja a bejelentést, és a munkálatokat megkezdheti, ha a hivatal nem emel kifogást, vagy ha igazolást kap arról, hogy nincs kifogásolási alap. | Összetettebb eljárás. Az építkezés megkezdése előtt építési engedélyről szóló határozatot kell szerezni, majd meg kell várni annak jogerőre emelkedését. |
| Szükséges dokumentumok | Általában bejelentés, a tervezett munkálatok leírása, vázlat vagy térkép a garázs elhelyezkedésével, méretek, az alapozás módja, a munkálatok megkezdésének időpontja, valamint nyilatkozat az ingatlan feletti rendelkezési jogról. | Leggyakrabban építési tervdokumentáció, szükséges egyeztetések, nyilatkozat az ingatlan feletti rendelkezési jogról, valamint az adott beruházáshoz a hivatal által megkövetelt teljes dokumentáció szükséges. |
| Költségek | Általában alacsonyabbak, mivel az eljárás egyszerűbb, és gyakran nem igényel teljes építési tervdokumentációt. Felmerülhetnek azonban térkép, vázlat vagy szakmai konzultáció költségei. | Általában magasabbak, mivel magukban foglalhatják a tervdokumentáció elkészítését, az egyeztetéseket, a kiegészítő dokumentációt és a beruházás hosszabb adminisztratív ügyintézését. |
A garázs távolsága a telekhatártól
A szomszéd beleegyezése nem elegendő ahhoz, hogy a kerítés mellé garázst építsünk. Megkönnyítheti ugyan a tárgyalásokat, de nem helyettesíti az épület elhelyezésére vonatkozó előírásokat, a helyi rendezési tervet és a bejelentési kötelezettséget.
Először is ellenőrizni kell a telekhatártól mért alapvető távolságokat:
- 4 m, ha a határ felőli falon ablakok vagy ajtók vannak,
- 3 m, ha a határ felőli falon nincsenek ablakok és ajtók.
Bizonyos esetekben a garázst közelebb is lehet elhelyezni, például 1,5 méterre a telekhatártól, vagy közvetlenül annak mellett. Ez azonban nem automatikus. Fontos szerepet játszanak a helyi rendezési terv rendelkezései, a beépítési feltételek, a telek szélessége, a nyílások nélküli fal, valamint a részletes műszaki követelmények.
A fémgarázs esetében a gyakorlati szempontok is fontosak: melyik irányba lejt a tető, hol lesznek az oldalsó ajtók, és hová folyik le az esővíz. A garázs alapterülete lehet 35 m²-nél kisebb is, mégis problémát okozhat, ha a tetőről lefolyó víz a szomszéd telkére kerül, vagy ha az építmény túl közel áll a telekhatárhoz.
Ha a kerítés mellé tervezed a szerelést, először határozd meg a távolságokat, a tető lejtésének irányát és a vízelvezetés módját. Ezt a témát részletesebben tárgyaljuk abban az útmutatóban, amelyben bemutatjuk, hogyan kell elhelyezni a garázst a telekhatár mellett.
Hogyan kell lépésről lépésre bejelenteni egy fémgarázst?
A fémgarázsra vonatkozó bejelentést a szerelés előtt kell elkészíteni. A dokumentumokból egyértelműen ki kell derülnie, hogy milyen építmény kerül fel a telekre, hol pontosan lesz elhelyezve, és megfelel-e a bejelentéses építkezés feltételeinek.
Először ellenőrizd a helyi területrendezési tervet vagy az építési feltételekről szóló határozatot. Ezekből a dokumentumokból derül ki, hogy a telken fel lehet-e építeni garázst, hol húzódik az építési vonal, és vannak-e további követelmények az épület formájára, tetőzetére, színére vagy az úttól való távolságra vonatkozóan.
Ezután határozd meg a garázs pontos méreteit a külső kontúr alapján, és számold ki a beépített területet. A bejelentéskor a konkrét méretek számítanak, nem pedig a hozzávetőleges „körülbelül 6 méter” megjelölés. Azt is ellenőrizni kell, hogy hány hasonló építmény áll már a telken, különösen garázsok, fedett parkolók és ugyanabba a kategóriába tartozó földszintes gazdasági épületek.
A bejelentéshez el kell készíteni a tervezett munkálatok leírását, a garázs elhelyezkedését bemutató vázlatot vagy térképet, az alapvető méreteket, az alapozás módját és a munkálatok tervezett kezdési időpontját. Szükség van továbbá egy nyilatkozatra is, amely igazolja, hogy az ingatlan építési célokra rendelkezésre áll.
A bejelentést a járási hivatalnál vagy a megyei jogú városi hivatalnál kell benyújtani. Általános szabály, hogy a hatóságnak a teljes bejelentés kézbesítésétől számított 21 nap áll rendelkezésére a kifogás benyújtására. Ha a hatóság e határidőn belül nem emel kifogást, vagy korábban kiállítja az ellenvetés hiányáról szóló igazolást, megkezdődhet a szerelés.
Az eljárást leggyakrabban a dokumentumok hiányosságai késleltetik: pontatlan méretek, vázlat hiánya, a határtól mért távolságok hiánya vagy az alapozás túl általános leírása. Ilyenkor a hatóság kiegészítésre szólíthat fel, és az egész ügy elhúzódik.
35 m², 50 m² és 70 m²-es garázsok – példák
A szabályokat a legkönnyebben konkrét méretek alapján lehet megérteni. Maga a „35 m²-ig” kifejezés egyszerűnek tűnik, de kész garázs vásárlásakor könnyen előfordulhat, hogy az alapterületet túl felületesen számoljuk ki.
5x7 m-es garázs = 35 m²
Ez egy határértékű eset. A bejelentésbe beleférhet, ha teljesíti a többi feltételt: önálló, földszintes, belefér az építmények számára vonatkozó korlátba, betartja a távolságokat, és nem ütközik a helyi rendezési tervvel.
6x6 m-es garázs = 36 m²
Ez csupán 1 m²-rel több, de formálisan túllépi a határértéket. Egy ilyen garázs megvásárlása előtt ellenőrizni kell, hogy nem esik-e már az építési engedély vagy más eljárás hatálya alá.
4x8 m-es garázs = 32 m²
A terület mérete a megengedett határon belül van, de a telken való elhelyezés problémát jelenthet. A hosszú garázst nehezebb elhelyezni a ház, a telekhatár, a felhajtó és az építési vonal között.
5x10 m-es garázs = 50 m²
Egy ilyen épület általában nem fér bele a 35 m²-es garázsok egyszerű vázlatába. Gyakran azok választják, akik két parkolóhelyet, egy motorkerékpárt, polcokat és egy háztartási helyiséget szeretnének elhelyezni benne. Funkcionális szempontból ez logikus, de a megrendelés előtt érdemes ellenőrizni a hivatalos követelményeket.
70 m²-es garázs
A 70 m²-es határértéket gyakran összekeverik a lakó- vagy üdülőépületekre vonatkozó egyéb előírásokkal. Ezt nem szabad automatikusan kiterjeszteni a fémgarázsokra. A garázsok esetében a szóban forgó eljárás keretében az alapvető határérték továbbra is a 35 m² beépített alapterület.
Nagyobb létesítmények esetében tekintsd a bürokráciát a beruházás részének. Egy nagy garázs háttérhelyiségekkel, műhelyrésszel vagy két kapuval kényelmes lehet, de alaposabb előkészítést igényel.
Mit érdemes ellenőrizni, mielőtt garázst rendelünk Bomstalban?
A végleges méret kiválasztása előtt érdemes ellenőrizni a formai követelményeket. A garázs megrendelése után a 36 m²-ről 35 m²-re történő méretváltoztatás, az oldalsó ajtók áthelyezése vagy a tető lejtésének módosítása a konfiguráció, a költségek és a határidő változását vonhatja maga után.
A megrendelés előtt ellenőrizd:
- a garázs pontos külső méretei,
- beépített terület,
- a telken található meglévő épületek számát,
- a telek minden határától mért távolság,
- a helyi terv rendelkezései, illetve a beépítési feltételek megszerzésének szükségessége,
- a tető lejtése,
- a kapu és az oldalsó ajtók helye,
- a vízelvezetés módja,
- az aljzat típusa,
- rögzítési mód,
- a garázs tervezett rendeltetése: autó, szerszámok, műhely, céges felszerelés, tárolóhelyiség.
Egy autónak szánt garázs általában 35 m²-en belül elfér. Nehezebb a helyzet, ha egy év múlva hozzáadódik a fűnyíró, a gumiabroncs-készlet, a kerékpárok, a polcos szekrény, a nyomásmosó és a szerszámok. Ilyen helyzetben a beruházó gyakran sajnálja, hogy nem tervezett nagyobb alapterületet vagy külön tárolóhelyiséget.
Ezért a konfiguráció kiválasztása előtt válaszolj a következő két kérdésre:
- Mi fér el a garázsban?
- A kiválasztott méret esetén továbbra is igénybe vehető-e a bejelentés?
Csak ezután válassza ki a kiegészítőket: felnyíló vagy kétszárnyú kaput, oldalsó ajtót, ablakot, páralecsapódásgátló filcet, ereszcsatornákat, színt, dombornyomást és az aljzat előkészítését. Ha még nincs készen a szereléshez szükséges hely, olvassa el az útmutatót arról, hogyan kell előkészíteni az aljzatot a fémgarázshoz.
Fém, fa vagy tégla garázs – eltérőek-e a szabályok?
Az építési előírások nem kizárólag a garázs építőanyagán alapulnak. Az a tény önmagában, hogy a szerkezet fémlemezből, fából vagy téglából készült, még nem dönti el, hogy elegendő-e a bejelentés, vagy építési engedélyre lesz szükség.
A legfontosabbak elsősorban a következők:
- beépített terület,
- az objektum funkciója,
- az alapozás módja,
- az, hogy a garázs önálló és földszintes-e,
- elhelyezkedés a telken,
- a határtól való távolság,
- a telken található hasonló objektumok száma,
- a területrendezési tervvel vagy a WZ-határozattal való összhang,
- a műemlékvédelmi, környezetvédelmi vagy egyéb különleges jogszabályokból eredő esetleges korlátozások.
A gyakorlatban egy hasonló méretű fémlemezből készült és egy fából készült garázsra ugyanaz az eljárás vonatkozhat, ha ugyanazt a funkciót töltik be és hasonló módon vannak elhelyezve. A téglából épült garázs viszont gyakrabban társul a talajhoz tartósan rögzített szerkezethez, a tervezéshez és a nagyobb munkálatokhoz, de itt is a konkrét helyzet a döntő, nem pedig maga az anyag neve.
A befektetők leggyakoribb hibái
A leggyakoribb hiba az, hogy az „engedély nélküli garázs” kifejezést úgy értelmezik, mintha az bármiféle alakiság nélküli felépítést engedélyezne. Sok esetben az engedély hiánya csupán bejelentési kötelezettséget jelent, és nem azt, hogy a telken teljesen szabadon elhelyezhető lenne az építmény.
A tipikus hibák közé tartoznak:
- a garázs megrendelése a helyszínrajz (MPZP) vagy az építési engedély (WZ) ellenőrzése előtt,
- a beépített terület helyett a hasznos alapterület kiszámítása a külső kontúr alapján,
- olyan méret választása, amely kissé meghaladja a 35 m²-t, pl. 6 x 6 m,
- a meglévő garázsok, carportok és gazdasági épületek figyelmen kívül hagyása az objektumok számának kiszámításakor,
- a garázs túl közel helyezkedik el a telekhatárhoz,
- a tető lejtésének vagy a víz elfolyásának a szomszédos telekre történő irányítása,
- a szerelés megkezdése a hatóság kifogási határidejének lejárta előtt,
- túl általános vázlat vagy a méretek hiánya a bejelentésben,
- a garázs méretének vagy elhelyezkedésének megváltoztatása a dokumentumok benyújtását követően,
- a garázs magáncélú ingatlanként való bejelentése, annak ellenére, hogy valójában műhelyként vagy vállalati raktárként fog működni.
Milyen következményekkel jár, ha a garázst a szabályoknak nem megfelelően építik meg?
A garázs felépítése a szükséges alakiságok betartása nélkül engedély nélküli építkezésnek minősülhet. Ez nemcsak a nagy, téglából épült épületekre vonatkozik, hanem a könnyű fémlemezből készült garázsokra is, amennyiben azokat bejelentés nélkül, a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta előtt, vagy a dokumentumokban meghatározott feltételeknek nem megfelelően állították fel.
A következmények között szerepelhetnek:
- a munkálatok felfüggesztése,
- a hitelesítő okmányok benyújtásának kötelezettsége,
- az épületnek a jogszabályokhoz való hozzáigazításának szükségessége,
- hitelesítési díjat,
- lebontási végzés, amennyiben a garázs nem legalizálható,
- problémák az ingatlan eladásával vagy a telken később megvalósítandó beruházásokkal kapcsolatban.
A garázsvásárlás előtt figyelembe veendő legegyszerűbb szabály
Ha a garázs beépített alapterülete legfeljebb 35 m², önálló, földszintes, belefér a telken megengedett építmények számának korlátjába, és nem ütközik a helyi rendezési tervvel, a távolságokra vonatkozó előírásokkal vagy a különleges rendelkezésekkel, akkor általában elegendő a bejelentés. Ha ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, a szerkezet megrendelése előtt ellenőrizd, hogy szükség lesz-e építési engedélyre.
Ne azzal kezdd, hogy hogyan lehetne megkerülni a bürokratikus eljárásokat. Kezdd a telek méreteivel, vázlatrajzával és a garázs rendeltetésével. Így könnyebb lesz olyan szerkezetet választani, amelyet később nem kell kicsinyíteni, áthelyezni vagy utólag legalizálni.
Források:
- Építési törvény – egységes szöveg, ISAP Sejm
- Rendelet az épületek műszaki követelményeiről és elhelyezkedéséről – ISAP Sejm
- Építésügyi Főfelügyelőség – e-Budownictwo portál
- Bomstal – fémgarázsok
GYIK
A 35 m²-ig terjedő fémgarázs építéséhez mindig engedély nélkül is elegendő?
Maga a alapterület nem elegendő. A 35 m²-ig terjedő garázs ugyan a bejelentési eljárás keretében engedélyezhető, de a többi feltételnek is meg kell felelnie: önálló épületnek kell lennie, földszintesnek kell lennie, be kell illeszkednie a telken megengedett épületek számának korlátozásába, és nem sértheti a helyi rendezési tervet, a telekhatártól való távolságot, illetve a műszaki előírásokat.
Be kell-e jelenteni a fémgarázst a hatóságnak?
Sok esetben igen. Az „engedély nélküli” eljárás leggyakrabban azt jelenti, hogy bejelentést kell tenni a járási hivatalnál vagy a megyei jogú városi önkormányzatnál, és nem azt, hogy bármiféle dokumentum nélkül végeznek szerelést.
Mekkora lehet egy bejelentés alapján építhető fémgarázs alapterülete m²-ben kifejezve?
Az adott eljárás keretében az alapvető határérték 35 m² beépített alapterület. A számítás alapja az épület külső körvonala, nem pedig kizárólag a belső hasznos alapterület.
Egy 6x6 m-es garázst be lehet-e építeni bejelentés alapján?
A 6 x 6 m-es garázs beépített területe 36 m², így meghaladja a 35 m²-es határértéket. Egy ilyen garázs megrendelése előtt a hatóságnál ellenőrizni kell, hogy az adott telek és az épület rendeltetése tekintetében milyen eljárás alkalmazandó.
Hány, 35 m²-nél kisebb épületet lehet felépíteni a telken?
Az önálló garázsok, carportok és legfeljebb 35 m² alapterületű földszintes gazdasági épületek esetében a szabályozás összesen legfeljebb két ilyen építményt engedélyez minden 500 m² telekterületre.
Elég-e a szomszéd beleegyezése ahhoz, hogy a telekhatár mellé garázst építsünk?
Nem. A szomszéd beleegyezése nem helyettesíti a távolságokra vonatkozó előírásokat, a helyi rendezési tervet és a bejelentési kötelezettséget. Általános szabályként az ablakok és ajtók nélküli falak esetében 3 méter, az ablakokkal vagy ajtókkal rendelkező falak esetében pedig 4 méter a határvonalaktól való távolság, kivéve, ha az adott helyzetre vonatkozó előírások más elhelyezést engedélyeznek.
A bejelentéstől számított hány nap múlva lehet megépíteni a garázst?
Általános szabály szerint a hatóságnak a teljes körű bejelentés kézbesítésétől számított 21 nap áll rendelkezésére a kifogás benyújtására. Ha nem érkezik kifogás, megkezdődhetnek a munkálatok. Ha a hatóság korábban kiállítja a kifogás alapjának hiányáról szóló igazolást, a munkálatok az igazolás kézhezvételét követően megkezdődhetnek.
A cég számára épített fémgarázsra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak?
Nem mindig. Ha a garázs műhelyként, céges raktárként vagy üzleti tevékenység háttérhelyiségeként fog szolgálni, az eljárás alaposabb vizsgálatot igényelhet. Nem csak az épület elnevezése számít, hanem a tényleges használati módja is.
Egy 70 m²-es garázst lehet-e engedély nélkül építeni?
A 70 m²-es határértéket nem szabad más jogszabályokból átvenni a fémgarázsra. Az ebben az útmutatóban tárgyalt garázs esetében a 35 m²-es beépített alapterületi határérték és a bejelentés egyéb feltételei a döntőek.
